Újra útban a Nagybani Piac

   Fiatalabbak már nem is emlékezhetnek rá, hogy milyen komoly vitasorozat, tiltakozó nagygyűlés, lakossági fórum előzte meg a Nagybani Piac idetelepülését.
   Akkor kezdett fújdogálni a rendszerváltás szele. Az alakuló új és átalakuló régi pártok mindenben keresték a lakosság kegyeit. Az akkori Pestimrén nem volt gáz, telefon, csatorna, stb. Volt annyi baj, hogy minden párt felvállalhatott belőlük kedvükre. S akkor még jött mindehhez a nagybani piac terve, rászabadítva a koszt, a zajt, a bűzt, a nagy teherautó forgalmat az imreiekre. Mózes Ferenc vállalta fel az „Útban a piac” szlogenű lakossági fórum szervezését. 1989 körül könnyebb volt nagy tömegeket megmozgatni, pláne, ha az a meglévő imrei problémákat növelte.    A nemrég épült PIK nagytermében meglepő adatok láttak napvilágot: a Nagykőrösi útról lett volna a főbejárat, egy szimpla drótkerítéssel választották volna el az imrei házaktól, és még sorolhatnánk. A tárgyalássorozaton sikerült hátra tetetni a főbejáratot, a Nagykőrösi úti kapu csak vészhelyzetben került volna kinyitásra. A lakosságunkat dombvonulat védte a zajtól, a szél fújta szeméttől, az esetlegesen rohadó árú és a piac szagától. A dombra telepített fenyők több család karácsonyát díszítették, illetve a locsolás hiányában kiszáradtak. Most kezdik széthordani a dombot, jókora rész már elszállításra került. Endrédi Jánosné próbálja az illetékesek emlékezetébe idézni az 1989-es megállapodást, és annak betartására kötelezni a bontást engedélyezőket a pestszentimreiek védelmében. Köszönet illeti az ügybuzgalmát, szurkolunk sikeréért.