Meghívó: „Csodák az önálló Pestszentimre neve alatt” - Pándy Tamás előadása (2011. szeptember 15. -

 

A mai Pestszentimre 1930-ban vált el Soroksártól, és kezdte meg önálló nagyközségi életét. Végre saját maguk dönthették el, mit szeretnének fejleszteni, milyen településen szeretnének élni. Az akkor itt élt emberek nevezték a „csodák éveinek” a 30-as éveket, és a háborút megelőző pár évet. Talán nem is volt megalapozatlan az elnevezés, mert valóban ugrásszerű fejlődésen ment keresztül a község. Ekkor teljesedett ki az egyházak szerepe, kultúrházaik ekkor nyitották meg kapuikat, egyházi szervezeteik tömegbázisokká váltak, felszentelték a katolikus templomot. Ekkorra lett kész az Ady utcai iskola, a Címer utcai óvoda, létesült a mozipalota, nyitott a strand, kiépült a Nagykőrösi út, megindult a buszközlekedés, végállomássá vált Pestszentimre vasúti állomás.



Villanyvilágítás feledtette a petróleumlámpák büdösét. Polgári iskola fogadta tanulóit. Szülőotthonban adhattak új életet az anyák csecsemőjüknek. Szeretetházak fogadták be az időseket. Kegyelettel vehettek búcsút az elhaltaktól az új temetőben. Ezekben az években alakították ki a Hősök terét, avatták fel az I. világháborús Hősök Emlékművét, vagy az emeletes gyógyszertárat, s folytathatnánk a sort.